A Magyar Nemzeti Bank fokozza a kibertámadások elleni harcot
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) új intézkedésekkel próbálja visszaszorítani az internetes visszaéléseket. A jegybank június 1-től bevezetett új intézkedése szerint az az online csalás áldozatául esett banki ügyfél kárát első esetben mindig a banknak kell viselnie, még akkor is, ha a csalók a pénzintézet nevével visszaélve tévesztették meg az ügyfelet. Az MNB célja, hogy ez a szabály ösztönözze a bankokat arra, hogy még hatékonyabb védelmi rendszereket fejlesszenek ki.
2024-ben több mint 226 ezer visszaélés történt bankkártyás és átutalásos tranzakciók során, összesen 41,9 milliárd forint értékben. Ebből 31 milliárd a lakossági ügyfeleket érintette. Bár az elmúlt negyedéves adatok alapján a növekvő tendencia megállni látszik, a cél továbbra is az, hogy a visszaélések száma minimálisra csökkenjen.
A bankkártyás csalások aránya hazánkban jelenleg a teljes forgalom 0,03–0,04 százaléka, vagyis 1 millió forintnyi kártyás vásárlásból 300–400 forintnyi tranzakció lehet csalás eredménye. Ez már csak az európai középmezőnyre elég, míg korábban Magyarország az egyik legbiztonságosabb országként szerepelt a statisztikákban.
A pénzügyi kibercsalások módszerei is drasztikusan megváltoztak. Míg korábban a fizikai kártyalopás volt jellemző, ma már sokkal inkább a pszichológiai manipuláció, adathalászat, hamis befektetési ajánlatok, megtévesztő webshopok, valamint az úgynevezett „unokázós” és romantikus csalások dominálnak.
Az MNB új megközelítése – mely szerint csak az első esetben viseli a bank a kárt, a továbbiakat viszont a gondatlan ügyfél – világos üzenetet küld: az ügyfeleknek is aktív szerepet kell vállalniuk saját pénzügyi biztonságukban.
fotó: pexels.com
