Ez a gond az okosszemüvegekkel, akár be is tilthatják a viselését Európában
A mesterséges intelligenciával és kamerával felszerelt okosszemüvegek az elmúlt években a leggyorsabban terjedő technológiai divatcikkekké váltak. Ami azonban a felhasználóknak csak egy újabb elektronikai kütyü, az az adatvédelmi hatóságoknak egy privátszférát romboló és sértő rémálom, ami ráadásul adatvédelmi szempontból komoly biztonsági kockázatot is jelent. Európában egyre erősödnek azok a hangok, amelyek szerint a Meta és más gyártók okosszemüvegei a magánszféra védelmét súlyosan sértik.
Rejtett kamerák szemüvegnek álcázva, lőttek a magánszférának
Németországban, Franciaországban és Hollandiában is adatvédelmi vizsgálat indult az okosszemüvegek – köztük kiemelten a Meta és a Ray-Ban közös gyártású szemüvege – ellen. A fő aggály a termékkel kapcsolatban az, hogy az okoszemüveggel rendkívül könnyen készíthető rejtett kép és hangfelvétel, hiszen egyértelműen nem jelzi azt a környezetében jelenlévők számára.
Thomas Fuchs, Hamburg adatvédelmi és információsszabadsági biztosa a német ARD közszolgálati adónak adott interjújában felhívta a figyelmet arra, hogy az okosszemüvegek lényegében hétköznapi tárgynak álcázott kamerák, amelyek a német hírközlési és adatvédelmi törvények alapján akár illegálisnak is minősülhetnek.
A jogi és etikai aggályok, ezért problémás okoszemüveget hordani
Az okosszemüvegek tulajdonképpen álcázott felvevőeszközök, számos ország jogszabályai szigorúan tiltják az olyan távközlési vagy rögzítőeszközök birtoklását és forgalmazását, amelyek alakjukban más, hétköznapi tárgyra hasonlítanak, és alkalmasak mások észrevétlen megfigyelésére vagy lehallgatására.
Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) jelenleg is vizsgálja az okosszemüvegek viselésének adatvédelmi kockázatait, és a nyár végére átfogó jelentésben fogják észrevételeiket publikálni, amely megalapozhatja a későbbi uniós korlátozásokat az ilyen szemüvegek forgalmazásával és viselésével kapcsolatban.
Bár az okosszemüvegeken található egy kicsiny LED-fény, amely jelzi a videórögzítést, ez sokszor nehezen észrevehető, eltakarható, vagy napsütésben szinte láthatatlan.
Az okosszemüveg tiltását szorgalmazók gyakran hivatkoznak arra a közelmúltban a Meta háza tájáról kiszivárgott hírre, miszerint a Meta AI-modelljeinek tanításához felhasználtak okosszemüvegekkel rögzített felvételeket. A betanításhoz feldolgozott videók között számtalan intim, személyes pillanat (magánbeszélgetések, lakáson belüli felvételek) is szerepeltek.
Mi várható a jövőben a szabályozások terén?
Az okosszemüvegek technológiája megállíthatatlanul fejlődik, az AI-asszisztensek, a valós idejű fordítás és az objektumfelismerés rendkívül hasznos funkciók. Ugyanakkor a magánszféra védelme és a megfigyeléstől való félelem egyre erősebb jogi korlátok közé szoríthatja a gyártókat.
Ha az európai hatóságok és az Európai Adatvédelmi Testület úgy dönt, hogy a jelenlegi kialakítás sérti az EU adatvédelmi rendeletét (GDPR) és a nemzeti jogszabályokat, a technológiai óriásoknak gyökeresen át kell alakítaniuk a termékeiket, és sokkal egyértelműbb, manipulálhatatlan fényjelzésekkel vagy funkcionális korlátozásokkal kell az eszközöket felszerelniük. A teljes tiltás jelenleg még nem valószínű, de a viselését szinte biztosan jelentős korlátok közé fogják szorítani az európai hatóságok.
Az okosszemüvegek története
Bár a Meta Ray-Ban szemüvegei ma élik virágkorukat, a hordható kamerák és okosszemüvegek története évtizedes múltra tekint vissza.
Az okosszemüvegek atyjának Steve Mann kanadai professzort tekintik, aki már az 1980-as években elkészítette az EyeTap nevű szerkezetét. Ez még egy nehéz, sisakszerű infrastruktúra volt, amely a viselője szemén keresztül érkező képet közvetlenül digitális jellé alakította. Akkoriban ez még színtiszta sci-fi volt, de letette a kiterjesztett valóság (AR) alapjait.
A technológia 2013-ban robbant be a köztudatba a Google Glass megjelenésével. A Google futurista, fémszálas keretre szerelt kis prizmája segítségével az értesítések és a kamera közvetlenül a szemünk előtt lebegett. A Google Glass azonban óriási lakossági ellenállásba ütközött, az emberek kényelmetlenül érezték magukat a kamerával felszerelt szemüveget viselők társaságában, a kávézók, mozik és éttermek elkezdték kitiltani a viselőit.
Megjelent a gúnyos ‘Glasshole’ kifejezés azokra, akik folyamatosan a szemüveggel filmeztek másokat. A terméket végül kivezették a lakossági piacról, és csak ipari környezetben használták tovább.
A Snap (a Snapchat anyavállalata) 2016-ban próbálkozott a Snap Spectacles nevű színes, fiatalos napszemüvegekkel, amelyek gombnyomásra rövid videókat rögzítettek. Bár a dizájn játékosabb volt, az átütő siker és a széles körű elterjedés még elmaradt.
A nagy áttörést a Meta és a Ray-Ban együttműködése hozta meg. A Meta rájött a siker kulcsára, az okosszemüvegnek elsősorban hagyományos, stílusos szemüvegnek kell kinéznie (mint a klasszikus Wayfarer keret), nem pedig futurisztikus kütyünek.
Amikor ehhez hozzákapcsolták a hangalapú mesterséges intelligenciát (Meta AI) és a kiváló minőségű kamerát, a termék azonnal bestseller lett, az eladások megugrottak ésvilágszerte több millió darabot adtak már el belőle. Ezzel párhuzamosan azonban pontosan ugyanazok az adatvédelmi félelmek tértek vissza, mint 10 évvel ezelőtt a Google Glass idején, csak most sokkal szélesebb tömegeket érintve. Az állampolgárok szent és sérthetetlen magánélete egyre inkább már csak a múlt…
forrás: cybernews.com
fotó: pexels.com
