Újabb elképesztően nagy bírságot kapott a Google
A Google-re rájár a rúd, nem csak az európai adatvédelmi törvényekkel és hatóságokkal gyűlt meg az internetes óriáscég baja, ezúttal az egyesült államokbeli Texas szabott ki gigantikus bírságot a világ legnépszerűbb online szolgáltatásait üzemeltető cégre.
A Google elképesztő, közel 1,4 milliárd dolláros (egészen pontosan 1,375 milliárd) összeget fizet ki az amerikai Texas államnak két adatvédelmi per rendezésére. A vád szerint a cég titokban nyomon követte a felhasználók tartózkodási helyét és arcfelismerési adatait tárolta – ráadásul anélkül, hogy bárki hozzájárult volna ehhez.
Ez az összeg jóval meghaladja a hasonló ügyekért korábban kiszabott büntetéseket. 2022 novemberében például 391 milliót fizettek 40 államnak, 2023 elején pedig Indiana és Washington kapott tőlük összesen 29,5 millió dollárt, sőt szeptemberben Kaliforniának is kénytelenek voltak még 93 millió dollárt fizetni. Ehhez képest a texasi egyezség minden korábbit túlszárnyal.
A vád megalapozott állítása szerint a Google jogtalanul gyűjtött adatokat a felhasználók földrajzi helyzetéről, ‘inkognitó’ módban végzett kereséseiről, valamint biometrikus információikról – például arcuk jellegzetes azonosító pontjairól és a felhasználók hangmintáját is tárolták. Még akkor is követték az embereket, amikor a ‘Helyelőzmények’ beállítás ki volt kapcsolva.
Miről is szól a vád pontosan?
Texas főügyésze, Ken Paxton szerint a Google ‘évekig titokban követte az emberek mozgását, privát kereséseit, sőt még az arcukat és a hangjukat is elemezte a saját szolgáltatásaikon keresztül’. A mostani rekordösszegű megegyezést szerinte hatalmas győzelem a texasiak adatvédelme szempontjából – és komoly figyelmeztetés más cégeknek: nem lehet visszaélni a bizalommal.
A Google azóta több adatvédelmi funkciót is bevezetett: például most már a Maps Idővonal adatai nem a felhőbe, hanem a felhasználók eszközére kerülnek. Emellett beállítható, hogy a helyadatok automatikusan törlődjenek.
Érdekesség, hogy a Meta (a Facebook anyacége) is hasonló cipőben járt: ők szintén 1,4 milliárd dollárt fizettek Texasnak, amiért titokban gyűjtöttek biometrikus adatokat.
Az ügy egyre élesebb reflektorfényt vet a techóriások működésére – és valószínű, hogy ez még csak a kezdet. Amerikában és Európában is egyre hangosabbak azok a hangok, amelyek a Google feldarabolását sürgetik.
forrás: thehackernews.com
fotó: pexels.com
